Kriz-Ker Bt.

Vecsés

Szülőfalunkat, Vecsést, a török kiűzését követő évszázad végén 1786-ban telepítette be II. Grassalkovich Antal.

Az 1795-ben készült összeírás szerint már egységesen német nyelvű település volt. A Historia Domusból és egy 1841-ben készült jegyzőkönyvből ismerhetjük meg az itt élő katolikus lakosság templomának képeit, ünnepeit, énekeit. Ezek mind azt bizonyítják, hogy az itt élők szorosan kötődtek a dél-német nyelvterület hitvilágához.

A XIX. század az erőteljes fejlődés korszaka volt. Pest közelsége, az 1847-ben megépült Pest-Szolnok vasútvonal, majd Buda, Óbuda és Pest egyesítése, Budapest, nagy hatással volt az itt élőkre. A sváb családok legendás szorgalma, a főváros közelsége és piacainak felvevőképessége nagyot lendített a településen.

A káposzta már a kezdetektől jelen volt: „A plébánosnak a házi kiskerten kívül van kint a kenderföldön egy jókora káposztásföldje.” – olvashatjuk a Historia Domus első lapjain. A mezőgazdaságba, az értékesítésbe korán bekapcsolódtak az asszonyok, a szántóföldi növénytermesztés mellet mind nagyobb teret kapott a munkaigényes zöldségtermesztés és a káposztasavanyítás. Hajnalanta sok-sok vecsési lovaskocsi volt úton a lőrinci, kispesti és távolabbi piacok felé.

A XIX. század végén megindult egy újabb betelepülési hullám és ez folytatódott a XX. században is. Az oktatás nyelvét már 1902-ben magyarra változtatták. Ezzel egy időben az anyanyelv oktatása kiszorult az iskolából. Évtizedeken át a sváb gyerekek az anyanyelvükön analfabéták maradtak.

1945-ben kényszermunkára hurcolták a munkaképes lakosságot, az elhurcoltak több mint 90%-a a német nemzetiség soraiból került ki. 1946-ban az újabb veszteséget az elűzött 1500 vecsési jelentette. Az enyhülés a Vecsést érintő nemzetiségi politikában az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején volt érezhető. Ez volt a „Táncoljanak, énekeljenek, ha akarnak!” korszak. Az 1990-es önkormányzati választásokon már megjelent a nemzetiségi lista is. Négy éven át nemzetiségi tanácsnok képviselte a vecsési svábokat, 1995 januárjában pedig megalakult a Német Nemzetiségi Önkormányzat.

Napjainkban két óvodában és két iskolában folyik nemzetiségi nevelés. Tánccsoportok sora, zenekarok, nemzetiségi egyesületek, baráti társaságok fáradoznak a hagyományok életben tartásán.

Az erős asszimilálós törekvések és a XX. század megpróbáltatásai után az itt élő svábok gazdasági és kulturális jelenléte mai is meghatározó színt ad a település, Vecsés Város arculatához.

(Forrás: Frühwirth Mihály, a Kulturverein-Vecsés elnöke)

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat